Diakónusszentelés a fődiakónus, Szent István ünnepén

Az alázatos szolgálat életpályája-modelljét népszerűsítette Atanáz püspök Kiss Máté diakónusszentelésén

Atanáz püspök, Kiss Máté

December 27-én, Szent István első vértanú és fődiakónusnak ünnepén szentelte diakónussá Orosz Atanáz püspök Kiss Mátét.  

„Karácsony öröme még betölti szívünket: visszhangozza azt a csodálatos örömhírt, hogy Krisztus megszületett értünk, és elhozza a békét a világnak.” - kezdte Orosz Atanáz a diakónusszentelésen mondott homíliát, majd utalt a karácsony harmadik napján felolvasandó evangéliumi szakaszra: „Mai evangéliumunk (Mt 21,33-42) viszont már ennek a Jézusnak kivégzésére, brutális meggyilkolására utal. A gyilkos szőlőművesek rátörtek, Ő pedig a földi életpálya beteljesülését mindenestül Atyjára, Istenre bízta. S tanítványai körében folytatódott az üldöztetés.”

Kiss Máté

„Ma ünnepeljük Szent István diakónust és első vértanút, aki vértanúságával követte az isteni Mester nyomdokait; úgy halt meg, mint Jézus: ő is a gondviselő Istenre bízta életét, Megkövezése közben Mesteréhez hasonlóan azt mondta: „Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet” (ApCsel 7,59). Ezek a szavak egészen hasonlítanak Krisztusnak a kereszten mondott szavaihoz.” – mondta Atanáz püspök.

„Ma Kiss Máté testvérünk az egyházi rend szentségében részesül: diakónus lesz. Joggal vetődhet fel benne vagy bárkiben a kérdés: milyen életpálya áll előtte? Az egyházi rend nem olyan karriert jelent, mint a világi foglalkozások. Ha az evangéliumban szereplő szőlőművesekre gondolunk, ők aztán e világ logikája szerint igyekeztek boldogulni: tegyük el láb alól az örököst, s ha nincs gazda és fia, még több vagyonra tehetünk majd szert! Ez a haszonszerzés mai logikája, amelyhez hozzájön a távoli gazda létének letagadása is: vegyük úgy, mintha a Gazda nem is létezne, s akkor maradéktalanul mienk minden, azt tehetjük, amit csak akarunk. A modern ember, aki Isten létezését elfelejti, aki csakis magát veszi figyelembe életpályájának alakításakor, öntörvényű lesz. Ez is életpálya-modell.”

a papság

„Máté testvérem, - szólította meg a szentelendő diakónust a püspök - te az értünk kereszthalált halt Krisztus tanítványa vagy, s hivatásból az egyszülött Fiú pályáját, a diakónus István pályáját, az alázatos szolgálat pályáját szeretnéd befutni, bármi is történjen az életben. Az Úr Jézustól tudhatod, hogy a keresztény élethivatás legszebb kifejeződési formája a szolgálat: „mert maga az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." (Mt 20,28).

A szentelés imájában hamarosan azt fogom kérni Krisztustól, hogy ezt a szolgáját is, akit arra méltatott, hogy magára vállalja Szent István diakónus szolgálatát, elevenítő Szentlelke reászállása révén töltse be a hit teljességével, szeretettel, erővel, életszentséggel”. Nem adjuk alább az életpálya-modellt: azt akarjuk, hogy „Máté hittel és lelki erővel teljes, szent ember legyen, aki szívesen szolgál másoknak az Anyaszentegyházban.”

Adja Isten, hogy méltó legyen rá! Ezzel a gondolattal zárta a főpásztor az ünnepi homíliát.

Kökényessy család

Az egyházi szolgálat nem csak egymagának a diakónusnak a szolgálata, hanem a tisztelendő asszony, sőt olykor az egész család feladata is. Máté diakónusszentelésén láttuk ennek igen szép példáját. A liturgián Kiss Máté felesége Kökényessy Zsófia, feleségének testvére és szülei kórusban teljesítették a kántori szolgálatot. Az újszentelt diakónus több mint egy éve már Atanáz püspök személyi titkáraként tevékenykedik, valamint hitoktatói feladatokat lát el. Ennek folytatása bővül most a diakónusi szolgálattal.

FÉNYKÉPEK

Címkék