Hálaadás egy mozgalmas nyárért

Az „először”- élmények alcímet adta az alábbi írásnak a szerző, Csizmár Kenéz Jácint

gyalogos zarándokok

Az idei nyáron Istennek hála számos lelki programon vehettem részt, és mindegyikről nagyszerű élményekkel térhettem haza!

Az első ilyen jellegű program július 7-9. között várt rám Sajópálfalán, egy Jézus-ima lelkigyakorlat. Vagy annál sokkal több. Egy olyan hétvége, amelyen tényleg megtapasztalhattam azt a csendet, amely közelebb visz Istenhez, illetve megtanulhattam a Jézus-imát, mely talán a legjobban kifejezi elesett mivoltunkat és az Isten irgalmasságát: „Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön!” Ezt ismételgettük magunkban csukott szemmel, így próbáltunk közeledni az Istenhez és félretenni minden földi gondot. Hálás vagyok az Istennek, hogy segített rátalálni erre a különleges lelkigyakorlatra, illetve köszönet illeti Attila atyát, Andrea Tisztelendő asszonyt, és mindazokat, akik az ellátásunkról gondoskodtak! Továbbá köszönöm a szerzetesnővéreknek is, hogy betekintést nyerhettünk a monostori szertartásokba!

a sajópálfalai kegykép

A következő esemény egy hatalmas állomás volt az életemben, hiszen először léphettem át az országhatárt, és nem is akárhová, hanem az Örök Városba! Ezúton köszönetemet fejezem ki a Gondviselő Isten után Püspök atyának, az Egyházmegyének, Béres Gábor atyának és Szilvia Tisztelendő asszonynak, hogy lehetőséget biztosítottak számomra – a ministráns Szent István díj jutalmaként – zarándokutam költségeinek fedezésével eljutni Rómába! Ez a zarándoklat kiszakított a szürke hétköznapokból, és emellett új ismeretségeket kötöttem. A városnéző séták során csodálatos templomokat, bazilikákat láttam, a hozzájuk kapcsolódó történetek által ismereteim gazdagodtak. Számomra az „itthon vagyok!”-érzését erősítette Rómában és Ravennában is, hogy a legtöbb templomban felfedeztem valami „görögöset”, pl. ikonképeket, ikonszerű freskókat, mozaikképeket. Rengeteget fényképeztem, visszanézve azokat, sok-sok fotót készítettem a templomok belső mennyezetéről, kupoláiról. Lenyűgözött a magasság!

Zarándoklatunk csúcspontján, a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában végzett Szent Liturgián felemelő volt a közös imádság. Ez is először történt velem, a világ legnagyobb keresztény templomában, a Béres Gábor atya és Szabó Roland atya által vezetett szertartáson ministránstársaimmal együtt Istennek szolgálhattam!

Az út során megtisztelő asztaltársaságokban sikerült megkóstolni az olasz specialitásokat is: pizzát, tésztaételeket, fagyit, cappucino-t! Az először végzett cselekedetek sorában a tenger látványa és – a zarándoktársak bátorításának köszönhetően – a benne való megmártózás is helyet kapott!

Köszönöm a zarándoktársak kedvességét, a nagyszerű társaságot! A jó Isten áldja és éltesse mindazokat, akik ennek a zarándoklatnak a szervezésében és megvalósításában részt vettek!

róma

A következő fontos mérföldkő az életemben az augusztus 14-19. között megrendezésre került ifjúsági gyalogos zarándoklat. Mérföldkő, hiszen ez volt az első alkalom, hogy nekivágtam ennek a nehéz, ám annál több kegyelmet tartogató „kihívásnak”. A program népszerűségét és sikerességét mutatja, hogy évről évre egyre több és több fiatal jelentkezik, az idei évben körülbelül 400-an haladtunk a bölcsesség útján. Külön öröm volt számomra, hogy Kenézlő is állomása volt a zarándoklatnak, így a szülőfalumban tudtam csatlakozni. A hosszas gyaloglás fáradalmai a rekkenő hőségben eltörpültek a sok kegyelem mellett, melyet a szertartások és az elmélkedések alatt kaptam az Istentől. A megérkezés pillanata azonban minden addigi örömöt túlszárnyalt, a távolban feltűnő két torony az Istenszülő kitárt karjaiként várt minket, megfáradt, napégette zarándokokat. A kegytemplomban Paraklisz imádkozásával adtunk hálát a Szűzanyának, hogy segített és vezetett bennünket a hosszú út során. Majd pedig az általam leginkább várt Akathisztosz és virrasztás szertartásain vehettem részt. Nem hiába vártam! Csodálatos egység volt az énekben, és a kegyelem áradását érzékeltem végig a szertartások alatt, ahogy korábban a zarándoklat alatti imádságos alkalmakon is! Fantasztikus, hogy ennyi helyről érkezett zarándok ilyen egységben énekelt! Hálás vagyok az Istennek, a Szűzanyának, illetve a szervezőknek, a fogadó közösségeknek, a szertartásokat vezető atyáknak és a zarándoktársaimnak a különleges élményért!

Máriapócson

Ahol kezdtem, ott zártam az idei nyár lelki programjait… Augusztus 26-án, egy rendkívül forró szombati napon, az egyházmegye honlapján olvasott felhívásra néhányan felkerekedtünk, hogy Szikszóról gyalogosan zarándokoljunk a sajópálfalai csodatévő kegyképhez. Nem titok, fárasztó volt az út a különféle megpróbáltatások miatt: hőség, perzselő napsütés, az árnyékos részeken pedig sok-sok szúnyog. De megérte, hiszen a megérkezés itt is felülmúlta a nehézségeket, majd Parakliszt imádkoztunk a kegykép előtt. Köszönöm az Istennek, mert gondot viselt ránk az úton, illetve Gábor atyának, Péter atyának és Attila atyának is, hogy elmélkedéseikkel lelkünk gazdagodott! Továbbá köszönöm a helyieknek, hogy süteménnyel és hideg vízzel vártak bennünket a templomnál!

zarándokok

Felsorolni sem volt könnyű, hogy mi mindenben lehetett részem 2023 nyarán, és hány és hány embernek kell kifejezni köszönetem, akik bármilyen módon hozzájárultak ezen programok szervezéséhez és megvalósításához! Isten áldja és éltesse őket sokáig!

FÉNYKÉPEK

Szöveg és fotók: Csizmár Kenéz Jácint

Címkék