Miért rendel az Egyház oly nagy tiszteletet Keresztelő Szent Jánosnak, hogy szigorú böjti napot rendel erre a napra?
Először is a mi Urunk Jézus Krisztus mondja róla, hogy „Mondom nektek, az asszonyok fiai között nincs, aki nagyobb volna Jánosnál.” (Lk7,28) Nem Krisztus a legnagyobb asszonyok szülöttei között. Krisztus nem asszonytól (házas), hanem szűztől született. Engedelmeskedve az Úr szavainak, ezért az Egyház kellő tisztelettel tiszteli őt. Az egyházi évben hat alkalommal ünnepeljük őt. Foganását szeptember 23-án, majd január 7-én Krisztus megkeresztelése után, a fejének a második (február 24.) majd harmadik (május 25.) megtalálását, születését (június 24.) és végül a mai ünnepet, az egyházi év utolsó ünnepét, a lefejezését (augusztus 29.).
Másodszor a szülei imádságos, Istennek tetsző életet éltek és erre Istennek ez a csodálatos ajándék volt a válasza, János. A jámbor szülők: Édesapja Zakariás, pap, próféta, vértanú. Édesanyja Szent Anna nővére Erzsébet. Ismerjük a kapcsolatot milyen mély volt Istenszülő szűz Mária és Erzsébet között. A Deésis ikonunk is rámutat, Jézus Krisztus középen, jobbján az Istenszülő, balján Keresztelő Szent János. (üdvösségünkért, hogyan kapcsolódik össze az életük)
Szent Jánost különleges címmel ruházta fel az Egyház követve Jézus Krisztus szavait: Előhírnök (Prodromos), Ő az, aki készíti az utat Krisztus számára, ma is a hitünknek készíti az mutat, hogy élő hitünk legyen.
Saját kortársai prófétának tartották, sőt, mondhatjuk, hogy ő volt az utolsó próféta az ószövetségben, az ószövetség utolsó könyvei prófétai könyvek (Izaiás, Malakiás) és, mint valamilyen lezárása ezeknek, megjelenik a keresztelő. De mondhatjuk az is az Újszövetség első prófétája. Mintegy összekötő kapocs az Ó és az Új szövetség között. Ezt emeli ki Szent János evangélista, a teológus, az utolsó újszövetségi könyvben a jelenések könyvében, amely egyetlen prófétai könyv az újszövetségben.
Keresztelő Szent János, mint az újszövetség első prófétája, ő lesz az első vértanú. Krisztus nyilvános fellépése előtt és az egyház első vértanúja , aki három évvel később lesz vértanúvá szent István diakónust (Krisztus mennybemenetele után) megelőzve.
Tekinthetünk rá úgy is, mint aki az első szerzetes volt, hiszen szerzetesek patrónusa, vagyis a szerzetesi élet védőszentje. Szent Antal, amikor hallja a gazdag ifjúról szóló evangéliumot, akkor elindult, hogy kövesse és utánozza a Keresztelő életét. Mindig is a szerzetesség volt a fokmérője az egyháznak. Ha a szerzetesi élet virágzik, akkor az egész egyház virágzik. Ha a szerzetesi élet gyenge, akkor az egész egyház gyenge. Ennek az élén Keresztelő Szent János áll. A szerzetesi, vagy keresztényélet első lépése a bűnbánat. Keresztelő Szent János első szava is ez: „Tartsatok bűnbánatot” Ugyanezzel a hírrel érkezik az alvilágba is. Oda is elmegy, ahol az emberiség fogva van tartva, Ádám és Éva már vigasztalódhat Krisztus közeledését halva. A második lépés az engedelmesség. Ezt erősítette az imádság és böjt. Ő olyan életet élt, mint egy földre szállt angyal. „égi ember, földi angyal”. Engedelmessége látható Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor, kinek- őt idézve - arra sem vagyok méltó, hogy saruszíját megoldjam. A harmadik pedig a szegénység. Nem függ a pénztől, a megélhetéstől, így a hatalomtól sem. A gonosz a hatalmon keresztül kísértette. János leleplezte Heródes erkölcstelen életét és ezért keresték a halálát. És végül a negyedik lépés a szüzesség. Heródes Antipász érzékiségét elítélte, aki a testének elsőbbséget adott a lélekkel szemben. Alkalom adódott és ezért lefejeztették Jánost. Fejét Heródiás egy tálban a vendégek elé hozatta.
Keresztelő szent János pártfogását kérhetjük imáinkban a migrén, erős fejfájás, agyi daganatok esetében.
Pacsai János, esperes