A miskolci szakkollégium hallgatóinak legutóbbi projektje a történelmi egyházak kialakulását és lelkiségi hagyományainak megismerését tűzte ki célul.
A miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium az NTP-SZKOLL-20-0002 projektje keretében 2021 áprilisában megrendezte a Történelmi egyházaink megismerése című szakszemináriumát. A kialakult helyzetre tekintettel a 15 órás kurzus online formában valósult meg. Az alkalmakat Kiss László atya, a Miskolci Egyházmegyei Hivatal vezetője, görögkatolikus teológus tartotta.
Az alkalmakon az egyháztörténelem során történt események fényében vizsgáltuk meg a történelmi egyházi közösségek kialakulását. Célunk az volt, hogy a tudományos ismereteinket bővítsük keresztény közösségeink létrejöttét illetően, s hogy megismerjük azt a gondolkodásmódot, mely a különféle egyházi és lelkiségi hagyományokat övezi.
A Történelmi egyházaink megismerése című szakszeminárium három alkalomból állt. Az első előadásra 2021. április 13-án került sor. Az alkalom kezdetén László atya a későbbiekben visszatérő alapfogalmakat definiálta, majd rátért a történelmi adatok ismertetésére. A főbb dátumok kiemelése mellett leginkább a görög- és római katolikus egyház kialakulását mutatta be. Elmesélte, hogy az apostoli kor egyháza a Krisztus-esemény élményéből élt, majd elkezdődött a keresztények üldözése. Az üldözöttek, a vértanúk tanúságtétele példát mutatott társaiknak (és mutat a mai embereknek is). A keresztény vallásszabadsággal fejlődésnek indult a keresztény lelkiség és kultúra is. Az 1054-es egyházszakadás nyugat és kelet közösségei között mind a mai napig meghatározza a közösségek kapcsolatát, hasonlóságaikat és különbözőségeiket (már a szakadás oka is az volt, hogy köztük a liturgiában és az egyházi fegyelemben is ellentétek alakultak ki). A nyugati tradíció a latin (vagy közismertebb nevén:) római katolikus. A keleti rítuscsaládok között a legnépesebb és talán legismertebb a bizánci hagyomány, mely megalapozta a görögkatolikus egyház alapját. A jelenlegi magyarországi görögkatolikusságot az Ungvári Unió hozta létre 1646-ban. Az alkalom végén, a történelmi eseményeken végigvezetett hasonlóságok és különbségek ismertetése után László atya lehetőséget adott a kérdésekre.
A második alkalomra 2021. április 20-án került sor. Az előadás kezdetén László atya röviden összefoglalta az előző alkalmat. Majd a történelmi eseményeket követve rátért a reformációra, a Luther Márton indította egyházszakadásra. Elmesélte, hogy a 16. században elkezdett megrendülni a katolikus egyházba vetett bizalom. Hanyatlás volt megfigyelhető ekkorra az egyházfegyelemben, lelkiségben; az egyházi vezetők vagyonfelhalmozása, a világias életmód egyre inkább ellenszenvet szült a hívők körében. A reformáció eredetileg nem akart olyan szakadást, mint amit jelenleg megfigyelhetünk, hiteles egyházat akart azzal, hogy a Szentírás szavára irányította a figyelmet. A reformáció átalakította az egyházi vezetés struktúráját, a szentségi életet, a hagyományos vallásosságot. Az alkalom végén a szakkollégisták kérdéseket tettek fel László atya számára.
A harmadik, záró alkalomra 2021. április 27-án került sor. A visszatekintés után a reformátusokat ismerhettük meg, ami a Kálvin János nevét viselő kálvinista irány. Kiemelt hangsúly kap a reformátusoknál a Szentírás, és vele együtt a Sola Scriptura elv is kiemelendő az eredetileg Genfből kiindult mozgalomban. Megismerkedtünk a főbb egyházfegyelmi jellemzőkkel, a református gyülekezetek közös lelkiségi jellemzőivel. Majd több protestáns irányzatra is kitért az előadó, többek között beszélt az anglikán egyházról, baptistákról, metodistákról és az unitáriusokról. Az alkalom végén a hallgatóság kérdéseket tett fel László atya számára. Az előadás-sorozat végeztével Makkai László atya köszönte meg László atyának a tartalmas előadásokat, az egyháztörténeti áttekintést.
A program az NTP-SZKOLL-20-0002 azonosítószámú projekt keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával valósul meg.
Szöveg: Mozgó Mónika