„Föltámadás napja van! Világosodjunk fel ezen ünnepéllyel!” (húsvéti sztichira)
A feltámadási szertartás a hagyomány szerint többnyire éjfélkor kezdődik. Előtte éjféli istentiszteletet végeznek, amelyen kánonokat olvasnak fel. A 9. óda után a tropár éneklésével a síri leplet ünnepélyes menetben viszik a templom közepén lévő szent sírról a szentélybe. A pap égő gyertyát, fényt hoz, merít a szent sír mécseséből vagy a szentélyből, miközben énekli: „Jertek, merítsetek fényt a soha le nem alkonyodó világosságtól, és dicsőítsétek Krisztust, ki feltámadt halottaiból!”. A hívők a paptól „fényt vesznek” és meggyújtják gyertyáikat, majd körmenetre indulnak, miközben újra megszólalnak a nagycsütörtök este óta hallgató harangok. Miután a menet elhagyja a templomot, az ajtókat bezárják.
A körmeneten ezt éneklik: „A te feltámadásodat, Krisztus Üdvözítőnk, angyalok éneklik a mennyben, és minket is méltass e földön, hogy tiszta szívvel énekeljünk és dicsőítsünk téged.”
A templom bejáratához visszatérve, a zárt ajtó előtt olvassák fel Márk evangéliumának feltámadásról szóló szakaszát (16,1-8). Majd tömjénezésre a „Föltámadt Krisztus…” tropárt éneklik előversekkel 9 alkalommal, illetve sokfelé a felolvasott zsoltárversek után még elhangzik: „Emeljétek föl fejeteket, kapuk, ősi kapuszárnyak, táruljatok, hadd vonuljon be a dicsőség királya!”
A pap a kezében lévő kereszttel háromszor kopogtat a templom ajtaján, majd a „Föltámadt Krisztus…” éneklése után a templomban folytatódik a hajnali istentisztelet. Ebben csendül föl Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonja, valamint a húsvéti sztichirák.
„Szentséges Pászka lőn ma nekünk kinyilvánítva, az új és szent Pászka. Titokteljes legtiszteltebb Pászka, Pászka a Megváltó Krisztus. Szeplőtelen Pászka, nagy Pászka, a hívők Pászkája. A paradicsom ajtaját megnyitó Pászka és minden hívőt megtisztelő Pászka.”
(A szertartás teljes szövege kottával a mellékletben megtalálható)