Püspöki Szent Liturgiával ünnepelt a Miskolc-Belvárosi Parókia közössége Pünkösd vasárnapján
„Jézus arra hív meg bennünket, hogy őt kövessünk, és ne járjunk sötétségben, hanem csak a világosság útján. Igen aktuális ez a felhívás ma, amikor újra sokan kerültek sötétségbe, olykor önhibájukon kívül, vagy olykor éppen saját hibájuk folytán és bennünket is fenyeget az a veszély, hogy az a sötétség, amely valahogy korunk fejlődésével együtt jár, el ne nyeljen bennünket” – mondta Atanáz püspök pünkösd ünnepén, a Székesegyházban elhangzott homíliában.
Majd az ünnepet ábrázoló ikon magyarázatára tért ki a püspök. A Székesegyház nemrégiben elkészült új falfestményein ez kép a kántorszék fölött a mennyezeten látható, szemben vele pedig a mennybemenetel ikonja. A két ikon üzenete összefügg.
„A mennybemenetel ikonján ott állnak az apostolok, és közöttük az Istenszülő Szűz Anya, aki imádságaival első pillanattól fogva erősíti az egyház közösségét. Mindannyian a megdicsőült Krisztusra tekintenek, aki a mennybe megy, ahogyan ígérte az utolsó vacsorai búcsúbeszédében és vigasztalta tanítványait: „Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm.” (Jn 16,7). Az Atyjától, a szentháromságos egy Isten első személyétől küldi el hozzánk azt a Szentlelket, aki az utolsó vacsora szavai szerint az Atyától származik, és mégis a legszorosabb kapcsolatban van a Fiúval.” – mondta a püspök, majd a pünkösdi ikon magyarázatával folytatta:
„A Szentlélek eljövetele ikonján, érdekes módon, a Szentlélek személyét nem találjuk ábrázolva, igazából csak sugarak látszanak: tizenkét sugár, melyek végén egy-egy lángnyelv látható. A tizenkét apostol mindegyikét megáldja a Szentlélek jelenléte, akinek nincs látható alakja. A lángnyelvek pedig Isten nyelvét jelképezik: a tanítvány, akire leszáll, Isten szavát fogja hirdetni.”
„A tanítványokat az ikonfestő egy nagyon érdekes ábrázolással; az ókori tanító mesterek körül lévő bölcsek ábrázolási típusával mutatja be. Félkörívet, egyfajta rendet látunk, amelyben természetesen a fölülről jövő isteni irányítás a mérvadó. Az apostolok egyenrangú személyként ülnek azokon a trónokon, amelyeket a Mester ígért nekik arra az időre, amikor ő ítélkezni fog Izrael 12 törzse fölött.”
„Az ikonkép előterében egy koronás öregember alakja látható, görög nyelven írt felirattal: koszmosz, ami annyit jelent, a világmindenség. Igen, ez a koronás öreg a tavalyi, tavalyelőtti koronavírusos járvánnyal sújtott világmindenséget is képviseli, és ahogy látjuk, körülötte nagy a sötétség. Ahogyan Izajás próféta beszélt a sötétségben lakókról, így találjuk a világot nagy sötétségben. Az alak kitárt karjaiban az egyetlen igazán ragyogó, fényes és világos az a lepel, amely a Szentlélek ajándékát fogadja. A kendőben tizenkét tekercs: az apostolok tanítása, akik az egész világra elvitték Krisztus evangéliumát.”
„A Szentlélek azért száll le az apostolokra, hogy ők és utódaik továbbadják az isteni nyelv igéit és szavait, hogy tanítsák a nemzeteket, és megkereszteljék őket a Szentháromság Egy Isten nevében.”
„Pünkösd ünnepe nemcsak az apostolokra van hatással, hanem utódaikra is. Az apostoli utódok a hívek segítségével tovább sugározzák a Szentlélek kegyelmét a világmindenségre, amelyet a görög nyelv kozmosz néven jelölt. Mindent megad a Szentlélek, ahogyan a zsolozsmában is énekeljük; jövendöléseket sugalmaz, papokat tökéletesít, halászokat hittudósokká avat, az egyház egész intézményét összetartja. Ez az ősi himnusz kifejezi azt, hogy a pünkösd az egyházi rend ünnepe is.” – hangzott el a homíliában, majd az egyházi rend helybeli legújabb tagját, a tíz napja fölszentelt Gorcsa Jánost köszöntötte a püspök, aki mostantól a Székesegyházban áll a közösségnek a szolgálatára:
„Nagy örömmel fogadjuk János atyát, és mintegy beteljesülni látjuk azt az ősi himnuszt, amely az ősi ikon magyarázataként az egyházi rend kiteljesedéséről is szól: papokat tökéletesít vagy más fordítás szerint papokat szentel a Szentlélek. Igen, így örvendezünk pünkösd ünnepén, látva azt, hogy a nagy szükséget és ínséget szenvedő világ megkapja a szükséges segítséget a megváltó Krisztustól.”
Ez után a vasárnap elhangzott apostoli szakasz folytatását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
„Az utolsó napokban kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok prófétálni fognak, lányaitok látomásokat látnak.” (ApCsel 2,17) Szent Péter apostol bizonyságtétele szerint a próféták arról jövendöltek, hogy a végidőben az emberek is Szentlélekkel telnek meg és adják tovább a Szentlélek kegyelmét és áldásait.
Ha kétezer éve is aktuális volt végidőről beszélni, hogyne volna aktuális most, amikor újabb háború is világméretű konfliktus kezdődött, amikor már annyi fegyvert halmoztak föl Kelet-Európában, amellyel kis kontinensünket talán el is lehet pusztítani. Imádkozzunk azért, hogy véget érjen a háború és Szentlélek gyümölcsei közül a békesség jelenjen meg szívünkben és körünkben! A teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását, írta le Szent Pál apostol. Hát most ez a kontinens sőt a világ is sóvárogva várja a békességet szerető emberek megnyilvánulását. és Isten békéjét.”
„Az utolsó napokban” formula hallatán egyre többször elővesszük a Szentírás utolsó könyvét, amelyet ritkábban szoktunk felolvasni. Gorcsa János pappá szentelésekor is ennek záró fejezeteit idéztem egyházunk papjai figyelmébe" - mondta a püspök.
„A Jelenések könyvében a nyolcadik fejezet, miután a hétpecsétes titkot feltörték a mennyei oltárnál, bemutatja azt ahogyan jön egy angyal arany tömjénezővel, amelyből a tömjénfüst egyenesen az Isten színe elé száll föl. A Jelenések könyve szavai szerint a szentek imádsága segít hozzá ehhez, hogy az oltárra tett tömjén füstje egyenesen az Istenhez érkezzen.
A szentírási üzenet, amely a végidőkről szól, arról tesz bizonyságot, hogy a világ dolgai nem véletlenül működnek. És ha jól imádkozunk, akkor az imádság tömjénfüstje a szentek imája révén mégiscsak eljut az Isten trónjához. Hiszen egyházunkban a tömjénezés is a Szentlélek kiáradására, itteni működésére utal.”
„Fogjunk össze, testvérek, kérjük a Szentlélek gyümölcseit magunk, családunk, környezetünk és a világ számára, mert a Szentlélek gyümölcsei a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a kedvesség, a jóság, a hűség, a szelídség és önmegtartóztatás. Igen, így nyerhetjük el és sugározhatjuk tovább a Szentlelket, ha fegyelmezetten és örömmel Istenre hagyatkozunk és békével adjuk tovább azt ajándékot, amely hozzánk érezik.” – buzdította Atanáz püspök az egybegyűlteket.