Áder János államfő tanúságtétele a NEK pénteki napján

Áder János

Az 52. NEK hatodik napján, szeptember 10-én a budapesti Hungexpón Áder János köztársasági elnök tanúságtételét hallgathatta meg a közönség.

„Miért történt ez meg velünk? Miért így alakult az események láncolata? Miért velünk történt ez? – tesszük fel gyakran a kérdést életünk eseményeivel kapcsolatban. Az egyik válasz: véletlen csupán. A másik: a Jóisten akarta így” – kezdte tanúságtételét Áder János köztársasági elnök, aki három történet segítségével világította meg mondanivalóját.

Az első az államfő Ferenc pápánál 2013 őszén tett látogatásához fűződik. Egy ilyen látogatás alkalmával ajándékot is szoktak vinni a vendéglátónak, vagyis felmerült a kérdés, hogy mi is legyen az. Végül egy 1920-ban készült ezüstserlegre és egy olyan reprint kötetre esett a választás, mely Szent Pál leveleit tartalmazta Komjáti Benedek fordításában. A harmadik ajándék egy kis üveg Mátraverebély-Szentkútról származó forrásvíz volt. „Véletlen-e, hogy Róma felé utazva arról olvashattam, hogy több milliárd forintból felújítják e kegyhelyet? Véletlen-e, hogy a Szentatya ezzel a vízzel rajzolt keresztet családom tagjainak homlokára, és a négyszemközti találkozó egyik fő témája vizeink védelme volt? A Szentatya ekkor fogalmazta meg a nyilvánosság számára, hogy a teremtett világ védelméről enciklikát szeretne kiadni, erről pedig először én tájékoztathattam a sajtót. Véletlen, hogy Orbán Viktor egy sportsérülés miatt nem tud ott lenni a mátraverebély-szentkúti kegyhely alapkőletételén, ezért ezen én voltam jelen?” – tette fel a kérdéseket Áder János köztársasági elnök, aki ezután Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikájának egyik imáját idézte. Ebben többek között ezt olvassuk:


Taníts meg, hogy felfedezzük minden dolog értékét,
hogy ámulattal tekintsünk rájuk,
hogy felismerjük: szoros egységben vagyunk
minden teremtménnyel
végtelen világosságod felé vezető utunkon!

A következő történet középpontjában a beszédtechnika művelése állt. Mint Áder János elmondta, Vadász Ágnes segítségével tanulja a retorika mesterségét. Ezeken az órákon versek is előkerülnek. Így merült fel az ötlet, hogy készüljön egy kötet, melyben a magyar költők istenes verseiből válogatnak. Meg is jelent ez a könyv Égre néző címmel. A gyűjtemény szerzői korban, stílusban és lelkialkatban is eltérnek egymástól: van benne visszahúzódó és prédikátor hajlamú, vallomástévő és félve kétkedő, hálaadó és számonkérő, feleselő és nyugalmat kereső. Ebben a kötetben megtaláljuk József Attila Az Isten itt állt a hátam mögött című versét is:

Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot
Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon.

Áder János elmesélte, hogy egy adventi fogadáson Szabó István református püspöknek nagy örömmel adta hírül a kötet megjelenését. Idézte is József Attila sorait: „Az Isten itt állt a hátam mögött, / s én megkerültem érte a világot”. Erre a püspök megkérdezte: „És miért nem fordult meg?”

A harmadik történet előtt a tudomány és a hit összefüggésével kapcsolatban a köztársasági elnök újabb kérdéseket tett fel: „Hogyan lesz az egysejtűből emberi agy? Összeegyeztethető-e az evolúció a bibliai teremtéstörténettel?” Francis S. Collins orvos-genetikus Az Isten ábécéje című könyvében Darwintól idéz, mégpedig egy olyan gondolatot, melyet a teremtéstörténet tagadói soha nem említenek. A fajok eredete című művében Charles Darwin ezt írja: „Nem nagyszerű, hogy a Teremtő az életet, annak különböző képességeivel eredetileg egy csekély számú formába adta bele… majd ebből az egyszerű kezdetből oly sok csodálatra méltó forma fejlődött ki.” Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke e gondolatot fejti ki, amikor azt írja, hogy „Isten az evolúciós törvények dimenziójában véletlen formájában mindig velünk van… Én azt vallom, hogy az emberi agy képessé vált arra, hogy befogadja az isteni eredetű lelket, az erkölcsi törvényeket… és a késztetést a teremtő Isten megismerésére”.

„Üzenheti-e ugyanazt egy költő és egy festő, Weöres Sándor verse és Salvador Dalí festménye?” – kérdezte Áder János köztársasági elnök elmélkedésének harmadik részében.

Dalí képén a keresztre feszítés kozmikussá válik, egyszerre érzékeljük a megfeszítés borzalmát, a feltámadás erejét és a mennybemenetel misztériumát. A magyar költő Kereszt-árnykép című versében ugyanezt a gondolatot fejti ki:

A keresztnek felső
ága égre mutat,
nagy örömhírt tudat:
itt van a te utad
a kereszt két karja a légbe szétszalad,
rajta sovány kezek tört vért virágzanak:
vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad,
kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad
a keresztnek alsó
ága földre mutat:
vesződj: itt áss kutat,
lásd benne arcodat.

„Másfél éve befolyásolja életünket egy világjárvány. Több mint harmincezer honfitársunk hunyt el a betegség következményeként, közel ezer gyermek lett árva. Az elveszített szülő nem pótolható, de másféle segítséget lehet számukra adni, ezért jött létre egy alapítvány, melyet Regőczi Istvánról neveztek el” – folytatta a köztársasági elnök.

Regőczi atya maga is árva volt, a második világháború után sok száz hadiárva gondozását vállalta. Hamis vádak alapján 1949-ben, majd 1969-ben is börtönbe zárta a kommunista diktatúra. Az alapítvány bejegyzése óta egyre több szívszorító történetet lehetett megismerni. A hét gyermekkel magára maradt apáról; négy testvérről, akiket nagyszüleik neveltek, s akik a járványban szintén életüket vesztették. Sokan köszönik meg az alapítvány nyújtotta segítséget, egy özveggyé vált édesanya levelében Ady Endre Az Úr érkezése című versével zárta sorait:

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel…

Mint írta, a tragédia óta a segítség számtalan jelét tapasztalta, úgy érzi, az emberi ölelések révén őt is átölelte az Isten.

Az Isten keresése, befogadása nem lehet passzív, az cselekvő aktivitást jelent. Jeleket mindannyian kapunk, csak rajtunk múlik, hogy a véletlent vagy Isten keze munkáját látjuk benne. „Az én tanúságom, hogyha az isteni törvények szerint élsz, jól sáfárkodsz a talentumokkal, és szívedben, lelkedben, cselekedeteidben is keresed Istent, akkor meg is találod” – zárta tanúságtételét Áder János köztársasági elnök.

Forrás és fotó: Magyar Kurír

Címkék