A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019-ben kiadott szociális körleveleiről rendeztek konferenciát február 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Szent II. János Pál pápa dísztermében. A konferencián Orosz Atanáz püspök a katolikus egyházban működő cigánypasztorációs feladatvállalásokról tartott előadást.
A Magyar Püspöki Konferencia (MKPK) 2019. november 13-án Megújulás a szeretetben címmel kiadott körlevele napjaink meghatározó társadalmi és erkölcsi problémáit tekintette át, míg a december 28-án A megfogant élet védelme címmel kiadott körlevél az emberi élet védelmének fontosságát hangsúlyozta.
Michael August Blume SVD érsek, Magyarország apostoli nunciusa köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a két körlevelet a Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata, a „Minden forrásom belőled fakad” jegyében adták ki. A harminc évvel ezelőtti rendszerváltás ellenére jelen van életünkben a hajléktalanság, a szegénység; sokan az országot is elhagyják. A keresztény ember feladata, hogy az evangélium szellemében szembeszálljon az igazságtalan társadalmi struktúrákkal. A nuncius szerint a demográfiai krízis megoldása az élet kultúrájához való visszatérés és a házasság értékének felmutatása lehet, ebben pedig a plébániáknak nagyon komoly szerepe van. A család intézményét ért támadással szembe kell nézni, e válságot „missziós tanítványként kell orvosolni”. Sok fiatal nélkülözi azt a családi hátteret, ahol a másik tiszteletét, szeretetét megtanulhatja. „El kell ismerni a magyar kormány családokért tett intézkedéseit” – hangsúlyozta az előadó. – De az idősek és a gyengék mellett is ki kell állni, ez a feladat az egész társadalom felé kihívást jelent. A mai migráció legfőbb okát Michael August Blume a társadalmi és gazdasági különbségekben látja. A földön kétszázmillió olyan keresztény él, akik méltóságukban sérelmet szenvednek. A megfogant életről szóló körlevél arra hívja a törvényhozókat, hogy tartsák tiszteletben az etikai elveket.
Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a szociális kérdések társadalmi jellemzőit tekintette át előadásában. Korábban a család és a helyi közösség oldotta meg a rászorulók ellátását. A szociális felelősség vállalásához ma már bátorság és nagylelkűség kell. „Meddig kell a másikért felelősséget vállalnunk, kivel szemben kell felelősséget vállalni?” – tette fel a kérdést az államtitkár. Szerinte e dilemmákat a rendszerváltás óta nem sikerült tisztázni. Ahogy a körlevél fogalmaz: „Félünk, sőt irtózunk a szokatlan társadalmi és emberi valóságok megtapasztalásától, mert szembesítenek gyengeségeinkkel, és olyan kihívások elé állítanak, amelyeknek saját erőnkből nyilvánvalóan nehéz vagy lehetetlen megfelelnünk.”
A hajléktalanság, a szegénység kérdését és a fogyatékosok ügyét egy politikailag korrekt mederbe terelték. Sokan a szenzációt és a botrányt keresik, így nehéz a problémákra valós megoldásokat találni. Nem kezelni kell a szociális kérdéseket, hanem ki kell emelni a rászorulót a helyzetükből. A szocialista időkben úgy látták, hogy minden szociális problémáért az állam a felelős, ezért neki is kell megoldania. Pedig Magyarországon a szociális ellátó hálózat harmadát az egyházak működtetik. A liberális felfogás szerint a szociális biztonság az anyagiaktól függ. Ezt viszont az élet cáfolja. A megoldás mindig az egyén szintjéről indul, ez a politika számára azt jelenti, hogy az egyént és a családot kell erősíteni.
Orosz Atanáz miskolci püspök a cigánypasztoráció legfőbb kérdéseiről szólt. Mint elmondta: az Egyháznak különleges gondoskodással kell fordulnia a cigányság felé. Mint Isten vándorló népének egy sajátos csoportja, különleges lelkipásztori magatartást érdemel és megilleti értékeinek megbecsülése. Meg kell akadályoznia a saját körükbe zárkózást, mint ahogy azt is, hogy szekták csapdájába essenek. Minden egyházmegyében van cigánypasztorációs referens, aki kapcsolatot tart a MKPK illetékes bizottságával. Több szerzetesrend is hangsúlyozottan foglakozik a cigánysággal. Hetven helyszínen létezik hitvalló cigány közösség, ők nagy hatással vannak környezetükre is. Elkészült a világon első lovári nyelvű Biblia. Ugyanakkor még ma sem lehet az igazságot teljes mértékben tükröző módon beszélni bizonyos kérdésekről; az uzsora, a lányok futtatása vagy a bűnözés említése nagy ellenállásba ütközik – elsősorban a rágalmazó jogvédő civil szervezetek részéről. A másik nehézség, hogy rendszeresen találkozhatunk egyfajta kultúraféltéssel, mely a templomi szertartás elutasítását is jelentheti: „Mi, cigányok nem így szoktuk.” Nyilvánvaló lett, hogy az eredményes cigánypasztorációhoz a cigányság akarata is szükséges tényező, melynek, alulról jövő kezdeményezésként, belső igényként kell megjelennie.
A főpásztor szerint az inkulturáció a bizalom hiánya miatt is lassan halad. Sok plébánián csak a keresztelés és a temetés során találkoznak a cigánysággal. A hitoktatók is igen nehéz helyzetben végzik munkájukat. Sok roma fiatal jár olyan osztályba, ahol a többi gyerek is roma. Több szakkollégium segíti a roma fiatalok oktatását. A Nyitott Házak modellje, vagy a Tanodák is segítik az integrációt. Bár napjainkban egyre több cigány ember dolgozik, még mindig sok teendő van ezen a területen. A Katolikus Egyház karitatív szervezetei ugyanakkor segítik a leghátrányosabb helyzetben élőket. A cigánypasztoráció alapja a példamutatás, sarokpontja az a remény, hogy a cigányok képesek a saját kultúrájukon keresztül életükre alkalmazni az evangéliumot. Az egyház számára kiemelt és sürgető feladat a legszegényebbek, az idősek, a gyöngék mellé állni, számukra kiutat mutatni, nekik segítséget adni. Ha nem halljuk meg a szegények kiáltását, akkor halott a kereszténységünk, akkor elveszítjük az emberiességünket, akkor a társadalmunk szeretetlenné, embertelenné lesz.
Bakodi Péter a népmozgások társadalmi aspektusait elemezte. Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság munkatársa a migráció okai között a klímaváltozás hatásait, a fegyveres konfliktusokat és a népesség növekedését említette.
Czapkó Mihály, az Egri Érseki Papnevelő Intézet prefektusa a népmozgások kérdésköréhez morálteológiai szempontok szerint közelített. A keresztények egy része e helyzetet az igazságosság felől szemléli, mások az irgalmasság erénye alapján a hozzánk érkező személyek kiszolgáltatottságára hívják fel a figyelmet. Ez a kettő ugyanakkor nem áll szemben egymással. Ferenc pápa szerint az igazságosság és az irgalmasság ugyanazon valóság két fokozatosan kibontakozó dimenziója, mely a szeretetben éri el a csúcspontját.
Baritz Laura Sarolta OP gazdaságetikai előadásában elmondta, hogy a haszonközpontú gazdasági paradigma fő célkitűzése a profit, míg az erényetikára épülő felfogás szerint a cél a közjó. Napjainkban az alternatív közgazdaságtan is az erényetikát képviseli. A Megújulás a szeretetben körlevél is azt hangsúlyozza, hogy olyan lesz a gazdasági rend, amilyen az emberi értékrend. Az emberközpontú gazdaság arra alapoz, hogy képesek vagyunk szembeszállni az igazságtalan struktúrákkal. A körlevél azt is hangsúlyozza, hogy társadalmi igazságtalanság egyik oka a gazdasági egyenlőtlenség. Az alternatív közgazdaságtan szerint a megoldás a kétoldalú feltétel nélküliségre, vagyis a szeretetre épülő gazdaság.
Németh Gábor, az MKPK Titkárságának irodaigazgatója a körlevelek bioetikai vonatkozásait ismertette. Az elmúlt évben egy városnyi magyar esett áldozatul az abortusznak. A tudomány és az ember elszakadt egymástól, a technika pedig önértékké vált. Problémát jelent az is, hogy a modern ember kezd elidegenedni a saját testétől. Ebbe nem fér bele az sem, ha valaki fogyatékosnak születik, mint ahogy az sem, ha már megöregedtünk. A körlevél szerint „az élet Isten ajándékozó szeretetének a gyümölcse”. Ezért „az Egyház visszautasítja a szelektálás kultúráját”. A keresztény ember feladata, hogy tanúságot tegyen az élet szent mivoltáról.
A szociálpolitikai témák társadalmi aspektusáról Kocsis József, a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője beszélt.
„Az Egyház prófétai szolgálatából fakadóan a püspökök feladata a kinyilatkoztatás tanítása, továbbadása, valamint küldetésük az is, hogy az evangélium szerinti életre tanítsák azokat, akik Krisztus útján járnak” – hangsúlyozta zárszavában Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke. Pál apostol így biztatta tanítványát, Timóteust: „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Feddj, ints, buzdíts minden türelemmel és tudománnyal. Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek” (2Tim 4,2–4). A püspökök rendszeresen adnak ki körleveleket, melyeket mindenki megfontolhat. A MKPK körlevelei senki ellen nem irányulnak, céljuk a hívő és a nem hívő emberek javának szolgálata.
Ez a két körlevél a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is szeretné felkészíteni a hívő embereket. Ugyanakkor ezek a körlevelek ökumenikus üzenetet is hordoznak, emellett a nem hívőknek is adhatnak fontos támpontokat. Ezek a körlevelek akár egyfajta társadalmi párbeszédet is eredményezhetnek. Ez a konferencia azért jött létre, hogy alkalmat adjon a körlevelek által felvetett kérdések megvitatására, és felhívja a figyelmet az ezekben megfogalmazott tanításokra. Erre hív bennünket a prófétai felelősség: „Ha azt mondom a gonosznak: »Halállal halsz meg!« – és te nem hirdeted neki, és nem beszélsz, hogy megtérjen gonosz útjáról és éljen, maga a gonosz a saját gonoszsága miatt hal ugyan meg, de a vérét a te kezeden keresem. Ha azonban hirdeted a gonosznak, de ő nem tér meg gonoszságából és gonosz útjáról, ő maga ugyan meghal istentelensége miatt, te azonban megmentetted lelkedet” (Ez 3,18–19).
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Megújulás a szeretetben című körlevele ITT, A megfogant élet védelme című körlevele ITT olvasható.
Forrás: Magyar Kurír, Fotók: Magyar Kurír (Merényi Zita), és MTI (Szigetváry Zsolt)