Karácsonyi köszöntés népszámlálás előtt

"A kevesebb kimozdulással járó, s ezért talán minden eddiginél bensőségesebb idei karácsony megdöbbentő nagy felismerése az lehet, hogy éppen nekünk „született a Megváltó, az Úr Krisztus.” - Orosz Atanáz püspök karácsonyi köszöntőjét az alábbiakban adjuk közre.

Szűz a jellel

Szent Lukács evangéliumának karácsonyi beszámolója azzal kezdődik, hogy Augustus császár népszámlálási rendeletet bocsátott ki. Ezen első összeírás alkalmából „el is ment mindenki, hogy összeírják, ki-ki a maga városába” (Lk 2,1-2).  Karácsonyi liturgiánkban és zsolozsmánkban is visszhangzik ennek emléke, főként Kasszia szerzetesnő híres költeményében: „Augusztus egyeduralkodása alatt a földön a sokak kormányzása megszűnt. ... Beiratkoztak a császár parancsolatából a népek. Mi hívek is beiratkoztunk a te istenséged nevével, megtestesült Istenünk!”

A küszöbön álló hazai népszámlálást már meghirdették, de járványügyi okokból most egyáltalán nem kívánatos, hogy tömegesen útra keljenek az emberek. Annak idején az útra kelt Szent Család Egyszülöttje veszélyhelyzetben született. Ma szerte a földkerekségen szinte mindenfelé krízishelyzet van, kérdésekkel és aggodalmakkal telve karácsonyozik a keresztény világ.

Akkor egyesek Augusztus császártól vártak egyetemes békét és jólétet, mások Messiást vártak úgy, hogy nem vették észre a közéjük érkezett kisdedet.  Ma a vakcinától várja megváltását a világ, bár tudjuk, hogy egyik-másik oltóanyag még késik egy kicsit, és hogy a kezdődő védőoltás sem egyből és nem is mindenkinél hozza meg a várt immunitást. Orvosok, ápolók, betegek és megannyi segítségnyújtó személy tapasztalja meg azt, hogy „nem válthatja meg önmagát az ember, váltságdíjat nem adhat Istennek” (Zsolt 48,8).  A teljes megváltást az élet Urától várjuk és kapjuk meg, aki a zsoltáros szavai szerint „váltságot” vagyis „megváltást küldött az ő népének.” (Zsolt 110,9) Életre-halálra szóló megváltást mindattól, amit ma szorongva szemlélünk, és ha elszenvedünk, csak igen nehéz szívvel viselünk el.

Az angyal az egész népnek szóló örömhírt ma is így jelenti be: „Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.” (Lk 2,11) A kevesebb kimozdulással járó, s ezért talán minden eddiginél bensőségesebb idei karácsony megdöbbentő nagy felismerése az lehet, hogy éppen nekünk „született a Megváltó, az Úr Krisztus.”  Hogy amit március óta nem tudtunk megválaszolni, azt ő segít megoldani. Mert ő akart hozzánk jönni, ő akart megszólítani, ő akart felemelni és életben tartani.

Be kell látnunk: tévedtünk akkor, amikor úgy képzeltük, többet tudunk annál, mint amit valóban tudunk. S igen tévedtek azok, akik úgy gondolták, mindent tudnak, s így mindent meg is tudnak oldani. Egyes vezetők szerte e világon Heródeshez hasonlóan nagyokat tévedtek és nemegyszer megtévesztették népüket is. Ez év bonyolult hatásmechanizmusait talán egyedül a Mindentudó láthatta át pontosan, s az igazi megoldást is elsősorban ő adja nekünk.

„Ki az az ember, ki életet akar, és jó napokat szeret látni?” – kérdezte a 33. zsoltár szerzője. Ma bizony mindenki igent mondhatna erre.

„Ez lesz a jel – folytatta a betlehemi angyal: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” (Lk 2,12) Aki keresi, ma is megtalálja. Ő az, aki „kezdettől fogva volt”, akiről tanítványai tanúságot tehettek: Benne „az Élet megjelent, mi láttuk és tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, ami az Atyánál volt és megjelent nekünk” (1 Jn 1,2-3) Ismeretlenül is őt keresik milliók, egészségre, életre és boldogságra vágyó emberek szerte az egész földön. Mindazok, akik a zsoltár szerint életet akarnak, és jó napokat szeretnének látni.

A veszélyeztetett állapotban, népszámlálásra tartva gyermeket szülő Szűz, illetve a krízishelyzetben Betlehemben megszületett Istengyermek: ők jelzik, hogy Isten a viszontagságos körülmények között is vigasztalást, megváltást szerez népének. Arra tanítanak, hogy egy nagy családba tartozunk, s aki elsőszülött lett közülünk, az mutat utat most is – népszámlálástól függetlenül - a cél felé. „Ezt a parancsot kaptuk tőle: aki Istent szereti, szeresse testvérét is!” (1 Jn 4,21)

Karácsonyi kontákunk utolsó versszakában Dallamszerző Szent Rómanosz a Szűz Anya ajkára ilyen hitvallást tett: „Mentsd meg a világot, Üdvözítő, mert ezért jöttél, [...] Vezetőm, Fiam, Teremtőm, Szabadítóm, kisded csecsemő, örökkévaló Isten.” Ezt imádkozva mi is gondolhatunk a tomboló világjárványra és válságban lévő világunkra. A Betlehemben született Kisded fordítsa ma jobbra sorsunkat és adjon boldog karácsonyt!

Ne féljetek! Velünk az Isten! – Ezt üzeni ma is a kinyilatkoztató Úr és köztünk megjelent Megváltó!

Az Ő áldását kívánom minden hívőnek és minden jóakaratú embernek e karácsony ünnepére.

+ Atanáz

Címkék