Valentin-napi és Házasság heti kampányt indít a görögkatolikus egyház a közösségi médiában, melyben évtizedek óta együtt élő házaspárok üzennek fiataloknak hűségről, hitről és házasságról.
- "Én voltam a férfi, mégis ő volt az erősebb" - Iskolaigazgató házaspár a szerelem kihívásairól
- Káplár Rita és Kovordányi Miklós üzenete
- A Béres gyógyszergyár vezetői, Béres Klára és József az alábbiakban mesélnek
Klára: Amikor a férjem el akart kábítani az udvarlás időszakában, és gyönyörű Csontváry meg Cézanne albumokat ajándékozott, azt is előadta, hogy remekül tud főzni. Például ráncponyot. Ez olyan legendaként kapott lábra, hogy a gyermekeink is úgy tudták, a papa ráncpontya elsőrangú. Miközben őt a konyha nem érdekli.
József: A konyha érdekel, csak a főzés nem.
Klára: Melyik része?
József: Kenyeret vágni szeretek. Kávét főzni szeretek. Mosogatni, azt is szeretek.
Klára: És ez utóbbi miben nyilvánul meg?
(Nevetés.)
A Béres Gyógyszergyár gyönyörű budai épületében, Klára meghitt szobájában teázunk. Béres József, a cég vezetője, és Béres Klára kommunikációs igazgató idén ünneplik 45 éves házassági évfordulójukat, de a fél évszázad alig fogott a kapcsolaton: egymással évődő, vitatkozó, egymásra szenvedélyesen reflektáló, majd közösen derülő párral találkozunk.
Pedig a házaspár sok mindent végigélt együtt. József édesapját, a Béres-csepp feltalálóját a kommunizmusban kuruzslónak kiáltották ki, a család a rendszerváltásig keményen küzdött a szer elismertetéséért. Ma a milliárdos árbevételű vállalat vezetésébe már a harmadik generáció, Klára és József gyermekei is bekapcsolódnak.
Egy nőnek is legyen hivatása
Pedig a hetvenes évek közepén semmi sem utalt arra, hogy a pár egymásra talál.
Hűvös nap volt 1975 márciusában, amikor Bicskén találkozott egymással a 17 éves gimnazista lány és a 22 éves egyetemista fiú, aki a felvételire felkészítését vállalta. Klári vegyésznek készült és előkészítő tanfolyamra jelentkezett a budapesti egyetemre. József levélben küldte hétről-hétre a feladatokat, de az aminosavak és kötések mellett egyre több szó esett személyes dolgokról is. Mire élőben is találkoztak, a középiskolás bicskei lánynak már azt is elmesélte a levelező partnere, hogy kibe szerelmes.
A felkészítés végül dupla gyümölcsöt hozott: Klárát felvették a vegyészkarra, 1977 augusztusában pedig, épp Klára napon, igent mondtak egymásnak. "Nem szerelem első látásra volt a kapcsolatunk, hanem közös tanulás, ami fokozatosan mélyült el” - emlékszik vissza József. A közös szakmai háttér mellett persze a Béres-ügy is mélyen összekovácsolta a párt.
Klára szerint a klasszikus családi életforma és hivatásuk szintén közös alap volt. "Mindkettőnknek örömforrást jelent a családunk és a munkánk. Van, aki nőként az anyaságra van elhívva, van, aki a munkájának kíván élni, nekem mindkettőre szükségem van a teljességhez. Mindig is nagy családot akartam, legfőbb boldogság a 3 gyermekünk, de boldog vagyok, hogy szívvel-lélekkel végezhető munkám van, ráadásul a családhoz kötődik”.
József a közös értékek és a hit fontosságát hangsúlyozza: "Fiatalon pökhendi voltam: azt gondoltam, vegyészként már mindent tudok. Aztán lassan döbbentem rá, hogy az ember élete a szakralitással, Isten jelenlétével lesz teljes. Ezért aktív tagjai vagyunk a Fő utcai görögkatolikus közösségnek. És az üzleti életben is igyekszünk nem pusztán a jog, hanem az erkölcs mércéje szerint is élni.”
Tyúkperek Béreséknél
Nagy drámák nem voltak, sose költöztek el egymástól, vagy nem csalták meg egymást, inkább a "tyúkperek” jellemzőek rájuk. Józsefnél ketyeg az óra, pörögnek az Excel-táblák, az előzetesen elküldött interjúkérdéseket is pontosabban idézi, mint maga a kérdező. Klára inkább hajlamos meg-megcsúszni az idővel.
"Genetikailag eltérőek vagyunk, és ez néha előhozza belőlem a kis diktátort, amikor mondjuk valahova oda kell érni, én már kint toporgok a kocsinál, Klárika pedig még a harisnyánál tart. Nálam mindenhol rend van, Klára ebben, khm, lazább. De persze az is unalmas lenne, ha együtt törölgetnénk a port. Mindenesetre igyekszünk a megbocsájtást gyakorolni: ne hajtsuk fejünket álomra haraggal a szívünkben”.
"Bár ezt az ember gyakran inkább a másikra vetítve gondolja így, hogy neki kéne bocsánatot kérnie. Ha két olyan ember élne együtt, mint Jóska, abba bele lehet őrülni. És belőlem is szörnyű lenne kettő” - nevet közbe Klára.
József szerint sokan talán lejárt lemeznek tartják, de számukra a legmodernebb alapérték az Isten, haza és család hármasa. "Édesapám végtelenül szerette Magyarországot, én is dolgoztam Amerikában, bejártam a világot, de sose volt kérdés, hogy itt van az otthonom.”
A rácponty különben, ha nem is 1975-ben, hanem 35 évvel később, de elkészült: József a házassági évfordulójukra szigorú menetrendet készített, hogy mely összetevőnek mikor, milyen állapotúra kell sülnie/főnie, a két fiú irdalt-vagdalt, a lányok elégedettek voltak a végeredménnyel. Jóska idén nyáron lecsót főz. "Tízévente belefér.”
Szerző: Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Merényi Zita / Magyar Kurír