A pápa a Keleti Egyházak Kongregációjához: az emberiség nem tanult a háborúkból

Pénteken délelőtt fogadta a pápa a Vatikánban a Keleti Egyházak Kongregációja plenáris ülésének mintegy 110 résztvevőjét, köztük Erdő Péter bíboros Esztergom-budapesti érseket és Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita érseket. Emlékeztetett a világ számos részén zajló háborús konfliktusra, a keleti keresztények liturgiájának szépségére, majd a békére és az egységre szólított.

Ferenc pápa a Keleti Egyházak Kongregációjának tagjaival (balról Kocsis Fülöp metropolita)

A száz éve elhunyt XV. Benedek pápa alapította a Keleti Egyházak Kongregációját, illetve a Pápai Keleti Intézetet. Ő volt az, aki az első világháborút fölösleges vérontásnak nevezte. Felhívásai azonban nem találtak meghallgatásra a nemzetek vezetői között, mint ahogy Szent II. János Pál szavait is figyelmen kívül hagyták az iraki háború esetében – kezdte beszédét Ferenc pápa, majd kemény szavakkal így folytatta: Ma, amikor mindenütt háborúk folynak, ugyanígy nem hallják meg a pápák és a jóakaratú emberek hangját. Az emberiség nem tud elszakadni a háborúktól. Hiába halad előre a tudományban, a gondolkodásban, sok szép dologban: a béke szövésében nem. A háború bajnoka. Ez pedig szégyen mindenkire nézve: imádkoznunk kell és bocsánatot kérni ezért a viselkedésért.

A Kelemen-teremben tartott audiencia

Közel-Kelet: évezredes keresztény hagyományok földje

Reméltük, hogy nem kell majd elismételni ezeket a szavakat a harmadik évezredben, de az emberiség sajnos továbbra is a sötétben botorkál. Végignéztük a közel-keleti konfliktusok pusztítását Szíriában és Irakban, az etióp Tigré tartományban, és jelenleg is fenyegető szelek fújnak Kelet-Európa sztyeppéin, melyek bombákat és tűzfegyvereket lobbantanak lángra, szegények és ártatlanok szívét dermesztik jéggé. Tovább folytatódik Libanon drámája, amely miatt sokan már betevő falathoz sem jutnak. Fiatalok és felnőttek reményvesztve hagyják el földjüket. Pedig éppen a Keleti Katolikus Egyházak szülőhazája ez, ahol évezredes hagyományok fejlődtek ki, melynek a kongregáció tagjai az örökösei.

Kivándorlás, diaszpóra

Mindennapjaikat a múlt értékes hagyománya, a jelen hősies tanúságtétele határozza meg egyfelől. Másfelől azonban az a nyomorúság és fájdalom, amelyért mi is felelősek vagyunk, és amelyet külső erők okoznak országaikban. A keleti katolikusok emiatt már évtizedek óta messzi földre vándoroltak, Kanadában, az USA-ban, Latin-Amerikában, Európában, Óceániában alakítottak eparchiákat. Sokukat pedig egyelőre a latin püspökökre bízták a sui iuris érsekek, metropoliták által meghatározott jogi keretek között.

Katekumenátus, egyházi szolgálatok sokszínűsége

A Keleti Egyházak Kongregációja ezért mostani plenáris ülését az evangelizálás témájának szentelte, mely az egyház identitását adja, és minden megkeresztelt hivatása. A pápa arra buzdít, hogy e küldetés teljesítéséhez merítsenek a különböző hagyományok kincsestárából. Ide tartozik a felnőtt katekumenátus folyamata, mely a keresztény beavatás szentségének ünneplését egységes formában tartja. Ez a szokás a keleti egyházak esetében a gyermekekre is vonatkozik. Értékes az egyházi szolgálatok sokszínűsége, mint ahogy a férfi és női szerzetesek kapcsolatának összhangja is, akik karizmájuk szerint működnek az egyes területeken. Ez a szinódusi folyamatra emlékeztet minket, aminek a lényege az, hogy a Szentlélek vezetésével haladunk előre, nem pedig egyfajta parlamentről van szó, ahol mindenki elmondja a véleményét és azt szavazásra bocsátják.

Kocsis Fülöp érsek a Szentatya elé járul Kocsis Fülöp érsek a Szentatya elé járul

Liturgikus szokások, újítás és egység

Ferenc pápa ezután a liturgia fontosságáról és szépségéről szólt, mely a keleti egyházak szóhasználatában a mennyet összeköti a földdel. A liturgiára összegyűlt közösség az ég felé fordítja tekintetét, a Magasságos Isten hangjára figyel, és ezért szükségét érzi, hogy Krisztust hirdesse testvéreinek. A Keleti Katolikus Egyházak kánonjogi kódexében (CCEO) szereplő liturgikus előírások alkalmazásáról 25 éve kiadott útmutató adta a témáját a most megtartott konferenciának. Ez jó alkalom arra, hogy megismerjék egymást a különböző saját jogú egyházak liturgikus bizottságain belül, és a vatikáni kongregációval együtt haladjanak a II. vatikáni zsinat által kijelölt úton. Fontos egymás meghallgatása, saját eredetiségünk megőrzése. El lehet gondolkodni az egyes országokban elterjedt hívek nyelvén történő liturgia bevezetésén, de az ünneplés módjának az egység megélését kell szolgálnia a szinódusok előírása és az Apostoli Szék jóváhagyása szerint.

A megosztottságot kerüljük, a szeretetközösségre törekedjünk

Fontos elkerülni az egyénieskedést a liturgiában, mely valójában a megosztottságot fejezi ki az egyes egyházakon belül. Azt se felejtsük el, hogy ortodox testvéreink figyelnek bennünket: még ha nem is ülhetünk együtt az eucharisztia asztalához, szinte mindig ugyanazokat a liturgikus szövegeket imádkozzuk és ünnepeljük. Figyeljünk oda tehát az olyan kísérletezésre, mely árthat a látható egység folyamatának Krisztus tanítványai között – figyelmeztetett a pápa, majd leszögezte: a világ azt kéri tőlünk, hogy tegyünk tanúságot a szeretetközösségről. Ha mi botrányt okozunk a liturgikus vitákkal – amint az a közelmúltban sajnos előfordult -, akkor csak a megosztás mesterének a kezére játszunk. Ferenc pápa végül bátorítását és áldását küldte a Keleti Egyházakhoz tartozó híveknek, majd imákat kért személyére, és imáiról biztosította a plenáris ülés résztvevőit.

A pápa beszédet intéz a résztvevőkhöz A pápa beszédet intéz a résztvevőkhöz

Szerző: Gedő Ágnes / Vatican News

Kocsis Fülöp metropolita a Vatikáni Rádió magyar műsorában 2022. 02. 20-án adott interjút a találkozóról. Az elhangozott adás a LINKRE kattintva hallgatható meg.

Címkék