„…Áldunk és magasztalunk téged, hogy méltattál bennünket legszentebb és üdvösséghozó kínszenvedésed csodálhatására… tanúi legyünk keresztről való levételednek és testszerinti sírba helyeztetésednek. Áldunk és magasztalunk téged, megváltó Istenünk, a boldogító reményért, hogy kegyességed szerint megengedted nekünk a te dicsőséges feltámadásod fényes emlékünnepét is elérnünk…” (Euchologion, Ima a Megváltó sírjánál)
Április 10.: „Én pedig, ha majd felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok.” (Jn 12,32) „A kereszten kitárta karjait, hogy átölelje a földkerekség határait.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)
Április 09.: „A kegyelem a méltatlanokon keresztül is tevékenykedik, nem értük, hanem a hasznot keresőkért.” (Aranyszájú Szent János) „Ne hibázz kicsiben és ne vétkezz nagyban, és ne válj barátból soha ellenséggé.” (Sir 5, 15)
Április 08.: „Ne keress áldozati állatot, magadban is találsz olyat, amit meg kell ölnöd.” (Szent Ágoston)
Április 07.: „Ne gondold, hogy létezik olyan bűn, amelynél Isten szeretete ne volna nagyobb.” (Dosztojevszkij)
Április 06.: „Minden gonosz ember elsősorban önmagának árt.” (Szent Ágoston)
Április 05.: „Az engedelmes mindenkinek tetszik, mindenki dicséri, mindenki dicsőíti.” (Szír Szent Efrém) Élt egyszer egy remete, aki kiűzte a gonosz szellemeket, aztán megkérdezte őket:
- Mi által mentetek ki? Böjt által?
- Nem eszünk és nem iszunk!
- Virrasztás által?
- Nem alszunk!
- A világ elhagyása által?
- A pusztában élünk!
- Hát akkor mi által mentetek ki?
- Semmi más nem győz le minket - mondták erre -, mint az alázatosság. (A sivatagi atyák történeteiből)
Április 04.: „A bűnök megbocsátása nagyobb dolog, mint Lázár feltámasztása” (Léon Bloy)
Április 03.: „Böjtölj, mert vétkeztél, böjtölj, hogy ne vétkezzél, böjtölj, hogy kapj valamit, böjtölj, hogy megőrizhesd amit kaptál.” (Aranyszájú Szent János)
Április 02. „Szeretteim, a böjt megörvendezteti őrzőangyalainkat, mert a böjt és imádság által rokonok leszünk velük.” (Szír Szent Efrém)
Április 01. „Az ember is lehet áldozat, ha Istennek szenteli magát, amennyiben a világnak meghalt, hogy Istennek éljen.” (Szent Ágoston)
Március 31.: „Főleg azoknak kell böjtölni, akiket az ördögök tartanak fogva, és azoknak, akik tőlük meg akarnak szabadulni. Az imádság pedig akkor igazi, amikor idegen a mértéktelenségtől, és a böjttel egyesült.” (Bolgár Teofilaktosz)
Március 30.: „Szeretteim, a böjt megörvendezteti őrző-angyalainkat, mert a böjt és imádság által rokonok leszünk velük.” (Szír Szent Efrém)
Március 29.: „Helytelen cselekedeteiddel a kárhozat kapuja felé közeledtél, de, aki hajdan az istenség erejével megtörte az alvilág kapuit, megnyitotta számodra, ó, szent, a bűnbánat ajtaját, s ő maga az élet kapujává lett.” (Triodion, utrenye, kánon) „Bűnbánó anyánk Szent Mária, imádd az Isten érettünk!” (Krétai Szent András bűnbánati nagy kánonja)
Március 28.: „Amint az egészséges szemek számára természetes a látási vágy, úgy, a józanul teljesített böjt számára természetes az imádság utáni vágy.” (Szír Szent Izsák)
Március 27.: „Észrevehető, hogy minden hit olyan, mint egy mustármag. Semminek sem tartják, de ha jó földbe esik, nagy fává növekedik.” (Bolgár Teofilaktosz)
Március 26.: „A megtestesült Krisztus bűnbánatra hívta a rablókat és a bűnös nőket. Krisztus országa, ajtaja már előtted is feltárul, de azt a bűnbánók ragadják el.” (Krétai Szent András)
Március 25.: „A Legszentebb Szűz, azt mondva:” Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem igéd szerint”, ezzel a következőt fejezte ki: Én tábla vagyok, amelyen a Festő azt fest, ami neki kedves. A Mindenek Ura írjon és tegyen velem, amit akar. Ekkor az angyal a Legszentebb Szűztől a hit ilyen megvallását véve, elment tőle.” ( Alexandriai Szent Atanáz)
Március 24.: „Bepiszkítottam testem ruháját, beszennyeztem Isten képét és hasonlóságát… befeketítettem lelkem szépségét… Darabokra téptem eredeti ruhámat, amit te szőttél nekem, ó, Teremtőm, és azóta meztelenül fekszem.” (Krétai Szent András)
Március 23.: „Sokat imádkozva és nem látva gyümölcsét, ne mond: semmit sem kaptam! Mert maga az imádságban való tartózkodás már nyereség, mert milyen jó nagyobb annál, hogy az Úrhoz közeledhetsz és szüntelen egységben vagy vele?” (Lépcsős Szent János)
Március 22.: „Aki gyomrának szolgál és eközben leakarja győzni a rossz lelket, az hasonló a tüzet olajjal oltó emberhez.” (Lépcsős Szent János)
Március 21.: „Ha az imádság valamelyik szavában különös édességet vagy meghatottságot érzünk, akkor maradjunk benne, mert akkor őrangyalunk is velünk imádkozik!” (Lépcsős Szent János)
Március 20.: „Mit ér, ha testünket böjtöléssel sanyargatjuk és lelkünk a kevélységtől felfuvalkodik? Milyen dicséretet érdemlünk, ha arcunk halvány ugyan a böjtöléstől, de szemünk kiríj a sárga irigység? Holott az erény, ha lemondunk ugyan a borról, de gyűlölettől, haragtól részegülünk meg?” (Szent Jeromos)
Március 19.: „Ha az, aki bűn nélkül való, böjtölt akkor mennyivel inkább szükséges a böjt nekünk, embereknek, akik minden pillanatban eleshetünk.” (Nagy Szent Gergely)
Március 18.: „Keresztet hordozni azt jelenti: készen lenni a veszélyekre és a mindennapos halálra, és mindent úgy tenni, mintha már nem remélnénk, hogy életünk nem alszik ki az este bekövetkeztével.” (Aranyszájú Szent János)
Március 17.: „Áldott vagy te, Uram, Izrael Istene, mert kereszteddel feloldottad az ősi átkot és nekünk ajándékoztad erősségnek, oltalomnak és szilárd alapnak, hogy általa hatalmassá legyünk.” (Triódion, utrenye, kánon)
Március 16.: „Mi, akik az istenes Pászkából akarunk részesülni, vessük ki bűnbánattal a bűn kovászát, övezzük ágyékunkat a bűn öldöklésével, támaszkodjunk a hit botjára, szolgáljuk böjtöléssel a mi lelkünk Üdvözítőjét, ki győzelemre segít minket a gonosz lélekkel szemben.” (Triódion, utrenye, előverses sztichira)
Március 15.: „A keresztre tekinteni ezeket jelenti: egész életünket olyanná tenni, mint amely halott és megfeszíttetett a világ számára; megingathatatlanná tenni minden vétek és kísértés ellenében.” (Nisszai Szent Gergely)
Március 14.: Az isteni segítség nem ok nélkül jön el és nem mindenkihez, hanem elhagyja azokat, akik hanyagságból hűtlenné válnak üdvösségükhöz, és segítségében részesíti azokat, akik elhatározzák megtenni, ami jó.” (Pelusiumi Szent Izidor)
Március 13.: „Ne bátortalanodj el és ne félj a démonok gonoszságától! Ezek nem árthatnak neked, akinek segítsége Krisztus.” (Szír Szent Efrém)
Március 12.: „Mutassuk meg a böjtben lelkünk vidámságát és ne szomorkodjunk a vágyva-vágyott napok folyamán, és megterem bennünk a jámborság gyümölcse.” (Triódion, utrenye, kánon)
Március 11.: „A böjt napja a bűntől való tartózkodás legyen számodra, lelkem, és Istenhez való fordulás és ragaszkodás, hogy elkerülhesd a gonoszság szakadékát, s csakis az örök nyugalomra vezető útra vágyódjál!” (Triódion, utrenye, kánon)
Március 10.: „A böjt az angyaloknak tőlünk telhető követése.”(Aranyszájú Szent János)
Március 9.: „A böjt akkor válik Isten előtt kedves áldozattá, amikor a szeretet gyümölcseivel ékesítik fel.” (Római Szent Kasszián)
Március 8.: „Isten rendelkezései csodásak és szokatlanok! Amikor az emberek kezdenek kétségbe esni saját tettei miatt, akkor Isten is megmutatja mindenben legyőzhetetlen erejét.” (Aranyszájú Szent János)
Március 7.: "A böjt kevésszavúvá és alázatossá tesz, erőt ad a gazdagság és bőség elítélésére és a kevélység megvetésére.” (Szent Ágoston)
Március 6.: „Böjtölés nélkül a bűnbánat meddő és üres.” (Nagy Szent Bazil)"
Március 5.: „Ádám, amíg böjtölt, a paradicsomban volt, miután pedig evett, távozni kényszerült.” (Szent Jeromos)
Március 4.: „Amit elvonsz gyomrodtól, add az éhezőnek!” (Nisszai Szent Gergely)
Március 3.: „A böjt engesztelő áldozat, mely növekedést ad az erényeknek.” (Milánói Szent Ambrus)
Március 2.:„A böjt az angyalok eledele; aki böjtöl, azt az angyalok közé kell számítani.” (Alexandriai Szent Atanáz)
Március 1.: „A te szent képed előtt meghajlunk, Jóságos, kérvén bűneink bocsánatát, Krisztus Istenünk, - mert önként kegyeskedtél testileg a keresztre fölmenni, hogy szabadítsd meg azokat, akiket alkottál, az ellenség rabságából. Ezért hálásan kiáltjuk néked: Mindeneket örömmel betöltöttél, Üdvözítőnk, eljövén a világot üdvözíteni.” (A Szent Nagyböjt első vasárnapjának tropárja)
„Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk! Jézus így válaszolt neki: „Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát látta.” (Jn 14, 8-9)
Február 29.: „Tartsunk az Úr előtt tetszetős, és kedvesen fogadott böjtöt! Az igazi böjt a gonoszsággal való szakítás és a nyelv fékezése, a kívánság megtagadása, a vágyak korlátozása, a rágalom, a hazugság és a hamis eskü kerülése. Ezektől való tartózkodás az igazi és szívesen fogadott böjt.” (Triódion, vecsernye, előverses sztichira)
Február 28.: „Fogadjuk vidáman a böjt kihirdetését, mert, ha ősatyánk megtartotta volna azt, nem vesztettük volna el az Édenkertet. A tekintetre szép, ízletes gyümölcs számomra halált hozott... jelöljük meg magunkat Annak vérével, Aki önmagát önként halálra adta érettünk.” (Triódion, utrenye, előverses sztichira)
Február 27.: „A paradicsom örömeiből étel által estünk ki. Ugyanezen örömökre, amennyire tehetjük, emelkedjünk fel az önmegtartóztatás segítségével.” (Nagy Szent Gergely)
Február 26.:„ Ne csak szád böjtöljön, hanem szemed, füled, lábad, kezed is…Böjtöljenek kezeid, tisztán maradván a…lopástól és kapzsiságtól! Böjtöljenek lábaid azáltal, hogy illetlen élvezetek után ne járjanak! Böjtöljenek szemeid azáltal, hogy szemérmetlenül és bűnös kívánsággal senkire se tekintsenek!” (Aranyszájú Szent János)
Február 25.: „A böjt régi adomány, a böjt az atyák kincse. Egyidős az emberiséggel. Ádám ezt az első parancsot vette: „A jó és rossz tudás fájáról ne egyél!” (Ter 2,17) Ez pedig, hogy „ne egyél a böjt és megtartóztatás parancsa.” (Nagy Szent Bazil)
Február 24.: „ Ha felebarátodnak, akire valamiért megharagudtál, nem bocsátod meg bűnét, akkor teljesen hiába böjtölsz és imádkozol: Isten nem fogad el téged.” (Szír Szent Efrém)
„Kezdjük meg ünnepélyesen a legszentebb önmegtagadást, árasszuk Krisztus szent parancsainak fénysugarát, a szeretet tündöklését, az imádság fényességét, a szeplőtelenség tisztaságát, a férfiasság erejét, hogy tündökölve mehessünk elébe harmadnapi feltámadásakor, mikor enyészhetetlenséget áraszt a világra.” (Triódion, utrenye, leülő ének)