Ilyen volt az Érettségizők zarándoklata

Közel 560 diák vett részt idén az Érettségizők zarándoklatán, melyet országosan hirdetett meg a Görögkatolikus Metropólia.

csoportkép

A rendezvényt idén a Hajdúdorogi Főegyházmegye bonyolította le. Az ország összes görögkatolikus intézményéből várták a végzős fiatalokat. A diákok elcsigázottan érkeztek meg Máriapócsra, bíztak benne, hogy lelkiekben gazdagon térhetnek majd haza. És talán a továbbtanulás terén is kapnak egy kis útravalót, hiszen a napokban a legnagyobb kérdés számukra: mi szeretnék lenni, hol tanuljak tovább?

csoportkép

Az egyházmegyék iskolái szép számmal képviseltették magukat, lássuk, honnan is érkeztek?

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola (Debrecen)

Szent Bazil Görögkatolikus Gimnázium Szakgimnázium és Diákotthon (Hajdúdorog)

Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola (Budapest)

 

Miskolci Egyházmegye

Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakgimnázium (Edelény)

Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium (Miskolc)

Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Sátoraljaújhely)

 

Nyíregyházi Egyházmegye

Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium (Nyíregyháza)

Korányi Frigyes Görögkatolikus Gimnázium és Kollégium (Nagykálló)

 

A fiatalok a regisztráció során ajándékot is kaptak a szervezőktől, lelkesen csatolták fel az új, Metropóliás kulcstartójukat a meglévők mellé. Kezdésként az Emmánuel ház emeleti előadójában köszöntötte őket dr. Seszták István, főhelynök atya, aki biztatta őket, hogy nyitott szívvel vegyenek részt a mai napon. Mint mondta: „a mai zarándoklatnak az elsődleges célja, hogy a görögkatolikus intézményeinkben az érettségi előtt álló fiatalokat kicsit közelebb hozzuk egymáshoz. És persze itt Máriapócson a jó Istenhez is.

Azokhoz a gondolatokhoz, amelyek számukra talán még váratlanul, de egyre inkább sűrűbben jelentkeznek: hogy mi is az ő céljuk az életben? Az elsődleges cél tehát a találkozás. Az is cél, hogy a mi diákjaink ne csak szellemileg, hanem lelkileg is legyenek érettek. Ehhez lehet segítségre nem csak ez a nap, hanem a fenntartó egyház jelenléte is. Ez egy hosszú folyamat, vannak folyamatosan eredményeink, de az igazán szép, nagy gyümölcsöt pár év múlva lehet learatni.”

Seszták atya

A nyitóelőadást Rockenbauer Barnabás, ferences testvér tartotta. Egyfajta tanúságtételt hallhattak tőle a fiatalok: sajátos előadásban. Mint említette: lételeme a foci, a sport és a ló, lovaglás.

Mesélte, hogy beleszületett ebbe a dologba, édesanyja futballszerető asszony volt mindig is. Gyerekkorában ő volt a falu focicsapatának szertárosa. Vasárnaponként korán felkeltek, feltették az ebédet, elmentek a misére, majd ki a futballpályára. Felraktuk a hálót, becsíkoztuk a pályát, kikészítettük a mezeket. Ezután hazamentek ebédelni, majd pedig vissza a meccsre. Amikor véget ért a találkozó, visszapakolták a szereket, és kimosták a mezeket. Ezt látta, ebben nőtt fel, de meghatározó élmény volt az is, hogy kissrácként csapatokba verődve jártak focizni a falu szélére.

Szerinte a labdarúgás alkalmas lehet a lelkigondozásra. Mégpedig azért, mert valamilyen módon mindenkit megérint: egyesek játsszák, mások meg nézik, megint mások pedig kíváncsiak, mivel hódíthat annyira egy labda… Úgy véli: neki a labdarúgás segítségével kell hirdetnie az Igét. Ez a hivatása, Isten nevében ezt kell csinálnia.

Rochenbauer Barnabás

A tanúságtétel után következett a Paraklisz, a diákok és kísérőik együtt vonultak át és töltötték meg a Kegytemplomot, ahol már Orosz István kegyhelyigazgató várta őket. Most is vidám és lelkesítő gondolataival. A szertartáson Fedor Péter, a Miskolci Egyházmegye ifjúsági referense prédikált. Mint mondta: „szeretnénk, ha a mai sok-sok érdekes és hasznos gondolatból valamelyik szíven találna benneteket. Életetek egyik legfontosabb esztendeje következik. Itt a szalagavató, aztán fél év múlva jönnek a vizsgák, felgyorsulnak az események. Ha nem állnának ott melletted azok az emberek, akik segítenek, nem biztos, hogy sikerülne. Ott vannak a tanárok, akik unszolnak, hogy tanulj, a szülők, akik bátorítanak, aztán a papjaid, akik imádkoznak érted, aztán ott áll mellettetek a nagymama. Akire számíthattok, és ha megkéritek, hogy mondjon el egy „miatyánkot”, akkor biztosak lehettek benne, hogy meg is teszi! És ott áll még a Szűzanya, aki azon igyekszik, hogy az Ő szíve dobbanása a Te szíved dobbanásával legyen harmóniában. Ő az, aki ott van a Mennyországban és onnan imádkozik mindannyiunkért, hogy jó úton járjunk és boldogok legyünk. És ha Máriapócson vagyunk, akkor köszönjük ezt meg neki. Látjátok, hogy van segítség általa! És merjetek belevágni a tanulásba, hogy tényleg életetek legszebb esztendeje legyen!”

Fedor Péter

A Paraklisz után már éppen beköszöntött az ebédidő, majd jöttek az előadások a tematikus műhelyekben. Az informatika területéről Katona Tamás beszélt a fiataloknak, akik elképedve hallgatták legújabb fejlesztéseit és munkáit.

Soltész Ian önismereti tréner leginkább arra szerette volna felhívni a résztvevők figyelmét, hogy merjenek belevágni olyan dolgokba is, ami tetszene nekik, de nincs hozzá elég önbizalmuk.

Kiss László atya a papi hivatás rejtelmeiről, és persze annak szépségeiről tartott rövid előadást.

Grunda Marcell és felesége, Eszter a külföldi élményeiket osztották meg az érdeklődőkkel, de leginkább arra hegyezték ki a dolgot: ha merjenek neki vágni a külföldi nyelvtanulásnak, de később ezt itthon kamatoztassák.

 

Dr. Horváth Zsolt orvos az egészségügy és a gyógyítás szépségéről beszélt, főként a Dieneses diákoknak, Hajós Bence hídászmérnök pedig arról mesélt, hogyan is talált rá a manapság igen népszerű mérnöki pálya, milyen hozzáállást kíván meg ez a szakma, és hogy mit is jelent az alkotás öröme.

Domokos Zsolt, egy tanulmány végzett papnövendék is az előadók között szerepelt, aki ösztöndíjjal két évet tölthetett el az Egyesült Államokban. Főként az ott átélt tapasztalatait mesélte el, képekkel illusztrálva, kitérve azokra a veszélyekre, amik manapság „fenyegetik” a fiatalokat, például az élmények meg nem élése, vagy a félelmek, amiktől nem tudnak szabadulni.

Egy kreatív asztalos szakemberhez is beülhettek a fiatalok egy rövid bemutatkozásra, Sarkadi Sándor a kétkezi, alkotói munka örömeiről és nehézségeiről is megosztott pár gondolatot az érettségizőkkel.

Löw Gábor, a II. János Pál Pápa Idősek Otthonának igazgatója bemutatkozójában arra világított rá, hogy a szociális munka hogyan teheti teljessé az életünket, miért is jó, ha segítünk másokon.

A szervezők a nap elején egy kéréssel fordultak a diákok felé. Minden osztály gondolja végig, mit is adott neki ez a mai nap? Mi az, ami összegezheti a mai élményeiket? Csak néhány ilyen diák-szösszenet, a teljesség igénye nélkül:

„Merj nagyot álmodni, mert kicsit mindenki tud.”

„A szeretet minden, amink van, az egyetlen út, hogy egymást segítsük.”

„Fontos vagy!”

„Egy lépéssel közelebb a jövőhöz.”

„Nem azok a győztesek, akik nem hibáznak, hanem azok, akik sosem adják fel.”

érettségizők zarándoklata

Köszönjük a szervezőknek ezt a csodás napot, az intézmények pedagógusainak, a diákoknak és persze a máriapócsiaknak, hogy egy újabb felejthetetlen élménnyel és kegyelmekben gazdagon térhettünk haza.

FÉNYKÉPEK